A három hely különbözősége nemcsak a fajtákban, hanem magában a talajban is visszaköszön.

Az ültetvényeink közül a legnagyobb helyet elfoglaló pinot noir kiváló vízmegtartó képességgel bíró, helyenként agyaggal keveredett vörös homokkő altalajra került; a 10 hektár méretéből és pozíciójából adódóan pedig néhol a barna erdőtalaj is megtalálható a felszín alatt. Ez a vörös homokkő egyébként a környéken mindig is meghatározó kőzettípusnak számított: ha megnézzük, a közeli települések házainak alapját is sok esetben ez a különleges kőzet adja. 

Másik kékszőlőnk, a viognier-vel együtt telepített syrah, ehhez képest egy sokkal könnyebb, lazább, homokos-meszes talajon fekszik. 

Fehér fajtáink, az őshonos kéknyelű és a vulcanus, a létező legbadacsonyibb talajt kapták: a hegy oldalában kemény, kötött, sűrű bazalt adja az itt termő szőlőből készített borok teljesen egyedi, ásványos, sós karakterét.